A hajhullás okai

A férfias típusú kopaszodás nagyon sok férfit érint. Amikor ez csak kis mértékben figyelhető meg, az természetes folyamat, és általában a
korral jár, ennek megfelelően az csak idősebb korban jelentkezik.

Amikor nagyobb mértékű kopaszodás észlelhető, akkor azt alopéciának nevezzük.

A kopaszodás legfőbb kiváltó oka a hajhagymák fokozott DHT (dihydro-tesztoszteron) érzékenysége, mely a tesztoszteron szinttel áll összefüggésben. Nőknél 35 éves kor felett, férfiaknál már a 20-as évek elején jelentkezik.

Nem létezik varázsszer azon emberek számára, akik fokozatosan veszítik el a hajukat, kopaszodnak.

A kopaszodásra javasolt külső szerek, samponok és oldatok azonban segítséget jelenthetnek a meglévő hajszálak megerősítésében és gyógyszeres kezelés is segíthet a DHT kiiktatásában. A DHT a szőr- és hajtüszőkben található androgén receptorokhoz kapcsolódik. Ez okozza a hajgyökerek növekedési (anagen) fázisának lerövidülését, a hajszálak elvékonyodását, majd kihullását.

Okozhatják hormonváltozások, de általában genetika, örökletes okok miatt alakul ki. Ez már egészen fiatalkorban is kialakulhat. Férfiak és nők milliói szenvednek a kopaszodástól az egész világon. A kopaszodást a DHT hormonra való érzékenység okozza. Ez a hormon a tesztoszteronnal áll kapcsolatban, s az erre érzékeny hajhagymák kihullanak. Nőknél a harmincas években, férfiaknál már a húszas éveikben is kialakulhat kopaszodás. A kopaszodást megállítani nem lehet, maximum különféle szerekkel lassítani a folyamatot, melyek a DHT hormonokat kiiktatják. Végleges megoldást csak a hajbeültetés jelenthet.

Azon a területen, ahol az összes hajszál kihullott, elvékonyodott és elhalt, ezek a szerek már nem segítenek. Ezt a területet újra be kell ültetni, és mi, itt a HIMG-nél pont ebben tudunk Önnek segíteni. Első lépésként mindig javasolunk egy személyes konzultációt. A konzultáció során orvosunk, hajgyógyászunk felméri problémáját, ajánlatot ad a hajbeültetésre.

A hajhullás okai:

A hajhullás rendellenesnek tekinthető, ha túlzott mértékű és nem lehet visszaállítani a haj visszanövekedését. Naponta általában 60 -100 hajszál kihullása még normálisnak tekinthető, amennyiben ennél több hajszál hullik ki, úgy hajhullásról, alopéciáról beszélünk. A hajhullás lehet foltos vagy diffúz.

Amennyiben a hajtüsző elpusztul, a kopaszodás véglegesnek tekinthető. Átmeneti kopaszodás alakul ki akkor, ha a hajszemölcs nem pusztul el, csupán a rajta levő mátrixsejtek osztódása leáll egy időre. Ebben az esetben a probléma megoldása után a hajszálak újra növekedésnek indulnak. Az átmeneti hajhullás kezelésének célja a hajszálakat létrehozó mátrixsejtek osztódásának serkentése, a keratinképzés és a hajas fejbőr anyagcseréjének fokozása.

A kezelés akkor válik igazán hatásossá, ha két irányban hat:

• Megfékezi a hajhullást
• Elősegíti a normál haj újra kinövését

Ha naponta 40-60 hajszálnál több hullik ki, hajhullásról, alopéciáról beszélünk.

A hajhullás lehet foltos és szétszórt, azaz diffúz. Mindkettő maradandó kopaszodáshoz vezet akkor, ha a szőrtüszők és a bennük található hajszemölcs elpusztul. Ha azonban a hajszemölcs nem pusztul el, csupán a rajta elhelyezkedő matrixsejtek osztódása egy időre megszűnik, átmeneti, fokozott hajhullás és következményeként átmeneti kopaszság alakulhat ki. Az átmeneti hajhullás kezelésének célja a hajszálakat létrehozó matrixsejtek osztódásának serkentése, a keratinképzés és a hajas fejbőr anyagcseréjének fokozása.

További hajátültetési eredmények itt

Androgenetikus alopécia jellemzése

Hormonális receptorok zavara, a hajvesztés fejtetőn jól megfigyelhető. A fej bőre vékonnyá, sorvadttá, fénylővé válik. Rajta hajszálértágulatok figyelhetők meg, de a szőrtüszők kivezető nyílása nem látható. A hajszál szőrszerűvé válik. A betegség kialakulása fiatal korban kezdődik.
Cél: megfelelő kezeléssel a hajvesztés (kopaszodás) késleltetése.

Seborrhoeás alopécia jellemzése

A hím jellegű hormonok túlsúlyba jutása a faggyúmirigyeket túlzott faggyútermelődésre serkenti, amely seborrhoea kialakulásához vezet. A seborrhoea fokozott hajváltást, kellemetlen viszkető érzést, gyors hajzsírosodást okoz. A hajhullás a halántékon kétoldalt ill. a fejtetőn kezdődik. A hajszál ilyen esetben elvékonyodott, fénytelen, tápanyag hiányos.

Egyéb hajhullást kiváltó okok

• pajzsmirigy, vese, hypopyzis-, női hormonproblémák
• hosszantartó láz
• véralvadás gátló szerek szedése
• fogyókúrás gyógyszerek
• diéta (kevés vitamin bevitel) egyoldalú táplálkozás
• rossz vérkeringés
• alacsony vérnyomás
• fogamzás gátlók
• vitaminhiány, ill. túladagolás
• időskori kopaszodás

 

Stressz okozta hajhullás

• A haj életciklusa lerövidül, sok hajszál kerül hirtelen telogén szakaszba. Kiváltó ok lehet:

• • pszihofizikai elfáradás (lelki + fizikai fáradtság)
  • halálhír
  • autóbaleset
  • hajhullástól való félelem

Zónás hajhullás
A haj ebben az esetben foltokban hullik.

• pszichológiai
• helyi fertőzések
• gyulladás (fog, mandula stb.)
• hormonális problémák

ALOPECIA AREATA: Pontos kiváltó oka ma még ismeretlen, feltehetően egyfajta
autoimmunbetegség. Az immunrendszer saját testszövetei védekeznek, jelen esetben a haj fullikuláris egységei. A gyógyulás egyénenként változó, spontán gyógyulás 30-40%.
Akut, rövid idő alatt előrehaladottá váló esetekben, először gyulladásos gócokat kell keresni a szervezetben.

ALOPECIA AREATA TOTALIS: az összes haj kihullását jelenti.

ALOPECIA AREATA UNIVERSALIS: nem csak a hajas fejbőrről, hanem a test többi részéről is kihullik a szőrzet.

ALOPECIA OPHIASIS: a haj tarkótáji hullását jelenti, mely a fülig húzódik. A hajvesztés mellett gyakran zavarok lépnek fel a köröm növekedésében is.

ANDROGEN ALOPECIA: A nőknél gyakori betegség az androgén alopécia. A változó korral a női nemi hormonok szintje, az ösztrogén csökken a szervezetben. Ugyanakkor megemelkedik a női szervezetben is jelenlévő férfi nemi hormonok, androgének szintje.
A nők kopaszodása más mintázatot mutat, mint a férfiaké. Az egész fejen észlelhető hajvesztésről beszélünk, a fejtető részen pedig hosszanti ritkulás észlelhető.

TRICHOTILLOMÁNIA: A haj tépkedését, csavarodását jelenti, kényszerbetegségek közé tartozik. A jelenség minden esetben pszichológiai okokra vezethető vissza, (szorongásos betegségekre)

KEMOTERÁPIÁT KISÉRŐ HAJHULLÁS ILL. TELJES KOPASZODÁS:
A kemoterápia során ún. citosztatikumokat alkalmaznak. A citosztatikumok elpusztítják a kifejezetten gyorsan növekvő és sűrűn osztódó sejteket, amilyenek a daganatos sejtek is. Azonban ilyenkor nemcsak a beteg-, hanem az egészséges sejteket is megtámadja. Ennek következménye a hajhullás. A hajvesztés nem mindenkinél azonos, függ a kezelés előtti hajmennyiségtől, ill. a kezelés alatt kapott gyógyszer erősségétől. A kezelés befejezését követően a haj újranő, gyakran sűrűbb lesz, mint volt.
Az első lépés a megoldás felé, egy szakértővel való konzultáció (alopécia teszt), amely során Ön megtudja, hogy mi a kopaszodásának az oka, melyek a lehetséges megoldási opciók és hogyan tudunk Önnek segíteni. Ezután kidolgozunk egy egyénre szabott tervet az Ön igényeinek megfelelően.

Adrogenetikus allopecia: Férfias típusú kopaszodás, a férfi nemi hormonokhoz köthető, megjelenhet nőknél és férfiaknál egyaránt.

1. Férfiaknál fellépő androgén allopécia:

Háromszög alakban felfelé irányuló, halántékról kiinduló hajritkulás. Általában zsírosodással jár, változó hajhagymaképet mutat. A terminális és a babahajak (disztrophias) aránya: 4:1. Ez normál esetben 7:1. Ennél a típusú allopecia-nál a hajhagymákba bejutó sejtek átalakulnak DHT-vé, és a hajhagymák túl sok tesztoszteront vesznek fel, így idő előtt „elhasználódnak”. Ennek oka az 5 alpharedukter enzim túlműködése.

Öröklődik.

2., Nőknél megjelenő androgén allopecia:

Fejtetőn, kör alakban kezdődő hajritkulás, változó hajhagymaképpel, a terminális és disztrophias hajhagymák aránya: 4:1. Fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy megjelenése a tesztoszteronhoz köthető, ebben az esetben nem a tesztoszteron szint eltérésről van szó. Ha ez lenne az oka, azt a vendég valószínűleg tudja, mivel más férfias jellegre utaló tünetek is megjelennek, pl. erős szőrzet.
Szervműködési problémák, bármilyen hormoningadozás, mióma, ciszta, állhat a háttérben.

Hormonszinthez kapcsolódó típusai:

1., Igazoltan emelkedett tesztoszteron (hormonvizsgálattal kimutatható)
2., Nincs magas tesztoszteron szint

Ez a gyakoribb, a környezeti tényezők felerősíthetik.

Hajritkulás esetén az AHA terápiás készítmények használata, kiegészítve a piros színkódú termékekkel, elengedhetetlen.

Kétféle típusú AHA terméket használunk a terápiás kezelés során:

1. AHA hajfürdő

Alphahydroxisavakat, hosszú C láncú gyümölcssavakat, E- vitamint, antioxidáns vitamint tartalmaz.
Nagyon intenzív regeneráló, fejbőr fiatalító hatással bír.

1. AHA ampulla

Selyemhernyó nyálat tartalmaz.
Hajritkulásnál, kopaszodásnál, öregedő fejbőrnél a kezelés utolsó lépéseként használjuk.
Hosszú haj esetén ideális, segíti a kifésülést, hidratál.
Visszaállítja a fejbőr hydrolipid rétegének egyensúlyát.

Hajhullás

Hajhullásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor szemmel láthatóan hullnak a hajszálaink.

Hajritkulás: Már kialakult állapot, -> alopécia

Ha a vendég hajhullásról panaszkodik, az alábbi kérdéseket feltétlenül fel kell tenni:

• mióta tapasztalja a hajhullást
• ha abbamaradt, meddig tartott
• folyamatos volt-e
• egyenletesen hullott-e

A hajhullást az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:

• Idő
• Hely
• Fázis
• Életciklus

Idő alapján beszélhetünk:

a) akut hajhullásról
jellemzője, hogy a kiváltó okot követően 3 hónap múlva jelentkezik és 3 hónap után abba is marad. Hirtelen következik be, intenzív, nagy mennyiségű haj hullik ki. Pull teszt pozitív.

b) krónikus hajhullásról
6 hónapon túl is, folyamatosan hullik

Hely szerint a hajhullás lehet:

a) diffúz hajhullás
ebben az esetben mindenhonnan hullik a haj (nem foltosan)

b) lokális hajhullás
kitüntetett helyekről hullik a haj, pl. csíkban vagy foltban, a többi terület egészséges

Fázis szempontjából:

a) anagén hajhullás
Komoly betegségek, akut problémákhoz társulhat, pl. mérgezés, röntgensugárzás, kemoterápia. Ebben az esetben az eredeti tüszőbe visszanőhet egy új hajszál.

a) telogén hajhullás
Akut: a hajszál növekedési fázisa lerövidül, az anagén hajszál túl hamar elhal. Hirtelen jelentkezik, és 3 hónap elteltével megszűnik. Pl. lázas betegség, hirtelen fellépő stressz, fogamzásgátló váltása.
Akut diffúz telogén hajhullás nem mindig tűnik fel. Oka lehet fogamzásgátló tabletta elkezdése, elhagyása, váltása, hirtelen, drasztikus diéta
Krónikus: Ilyenkor folyamatos károsodás áll fenn, ami nem nagy intenzitású, de elhúzódó, kevesebb mennyiségű haj hullik ki, de nem egyszerre.
Oka lehet vashiány, vérszegénység. Érdemes egy vérvételre irányítani a vendéget.
Krónikus diffúz telogén hajhullás esetében valószínűsíthető, hogy máj-, vese problémák, dohányzás, érszűkület, cukorbetegség, vitaminhiány, vérszegénység áll a háttérben.

Az akut és a krónikus hajhullás kombinálódhat, főleg:

• nagy trauma
• vérveszteség, műtét (altatógáz)
• magas láz
• szülés után 12 hétig
• szoptatás alatt
• hirtelen stressz (gyász, születés, munkahely elvesztése)

Hormonális ingadozás, eltérés okozta hajhullások előfordulnak:

• 7-9 éves kori prepubertás
• Első menstruáció idején (cikluszavar, vérveszteség)
• Szülés, szoptatás
• Középkor (kezdődő androgenetikus alopecia)
• 55 év felett a menopauza időszakában, a haj szerkezete, minősége megváltozik az ösztrogén hiánya miatt

A hajhullást és hajritkulást alapvetően a piros színkódú termékekkel kezeljük, de a rendkívül intenzív regeneráló hatása miatt, a sárga színkódú AHA készítményekkel nagyon hatékonyan kombinálhatóak. Általánosan elmondható, hogy hajritkulásnál, hajhullásnál a piros színkódú termékeket használjuk, mert ezzel a még egészséges hajhagymákat tápláljuk, növekedésre ösztönözzük.

Ha kopaszodásról beszélünk, és a cél a haj kinövesztése, az új hajszálak megerősítése, akkor az AHA termékek használata a piros színkódú termékekkel kombinálva a leghatékonyabb.

A hajhullás és a kopaszodás meglehetősen komplex problémákra, betegségekre utalhat. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy a cél a haj kinövesztése mellett az egészséges hajzat és fejbőr tartós fenntartása. Ez meglehetősen hosszú folyamat, súlyos esetekben a teljes kezelés időtartama elérheti az 1-1,5 évet is. Erre feltétlenül szükséges felhívni a páciens figyelmét.

A hajhullás, kopaszodás lehet önálló betegség és társtünet is.

A zsíros korpának például társtünete, pontosabban okozata a hajhullás. A korpa a hajhagymákat károsítja, a tüszőben megülve az újonnan kinövő hajhagymát, hajszálat sem engedi egészségesen fejlődni.

Psoriasis esetén is jelentkezhet hajhullás.

Androgén alopécia esetében gyakori társtünet a fejbőr zsírosodása és a gombás fejbőr.

Fejbőr betegségek

• Zsírosodás
• Száraz korpa
• Zsíros korpa
• Fejbőrhámlás
• Hajhullás, hajritkulás
• Psoriasis/pikkelysömör

 

Zsírosodás:

Az egyik leggyakoribb panasznak mondható. Ha a vendég, zsírosodásról, gyakori hajmosásról számol be, meg kell győződnünk arról, hogy valós-e a panasza. Első kérdésünk ebben az esetben, hogy milyen gyakran mos hajat. A normál hajmosási ciklus a fővárosban heti maximum 2 alkalom, vidéken a heti 1 alkalom. Viszont a hajmosás gyakoriságát nagymértékben befolyásolhatja a foglalkozás. Ha pl. a vendég szakács, vagy párás, gőzös közegben, vagy építkezésen dolgozik, akkor valóban érezheti, hogy hamar csapzott, piszkos lesz a haja.

Amennyiben a munkakörülmények nem indokolják a gyakori hajmosást, és mégis 1-2 naponta érzi szükségét a hajmosásnak, akkor valószínűleg a zsírosodás panasza indokolt.

A zsírosodó fejbőrtől a haj csapzottá, összeesetté válik.

A kamerán fényes, csillogó fejbőrt látunk, kitágult tüszőkkel. Ha a hajszál a tüsző egyik oldalának van dőlve, akkor biztos, hogy tágulatról van szó.

A zsírosodás lehet önálló betegség, vagy valamelyik más fejbőr betegséghez kapcsolódó tünet. Ennek eldöntésére a hajhagymák vizsgálata szükséges.

A zsírosodás minden esetben a hajszálak vízhiányos állapotához vezet. Gyakori, hogy arról panaszkodnak, hogy a hajtő zsíros, a hajszálak pedig szárazak, seprőszerűek.

Okai:
1. Genetikai eredetű
2. Hajlam
3. Ösztrogén – tesztoszteron hormon ingadozása
4. Krónikus stressz

Ha a hajlam áll a tünetek hátterében, akkor valószínűleg a vendég bőre máshol is zsíros lesz, fénylik, pattanásos, és kellemetlen szagról is panaszkodhat.

Ha a zsírosodás okaként a genetikai hátteret, vagy hormoningadozást valószínűsítjük, minden esetben forduljunk szakemberhez.

A krónikus stressz okozta zsírosodás esetén fontos tudni, hogy a zsírosodást a folyamatosan fennálló, állandósult stressz váltja ki, a szív és az erek ilyenkor fokozottan működnek és folyamatos készenléti állapotban vannak. Ezt a vegetatív idegrendszerünk közvetíti, ami a faggyúmirigyeket is egyfajta túlműködésre készteti.

 

Korpásodás:

Alapvetően kétfajta korpásodásról beszélhetünk.

1. száraz korpa
2. zsíros korpa

Száraz korpa: Pitirosporum nevű gomba okozza (Magyarországon nem jellemző). Szabad szemmel is láthatóak a tünetek, kamerával a fejbőr fölött, a hajszálakon rögzülve, szürkésfehér, lemezes darabok. Megdörzsölve hurkaszerűvé göngyölhető. A fejbőr hidrolipid rétegének zsírsavtartalmát bontja, ennek következtében a víz nincs megkötve, elpárolog, ezért lesz száraz. Tryrosin aminosavat is lebontja, ettől lesz a színe szürkésfehér. Antimikótikus (gomba elleni) szerekkel kezelhető, a kezelési ideje kb. 6 hónap

A száraz korpa kezelése a világoskék színkódú termékekkel történik. A hajfürdő hatóanyagai fertőtlenítenek, a kétlaki csalán pedig a fő hámlás elleni hatóanyag. Emellett az izlandi zuzmó, az octopirox és a kétlaki csalán együttesen adják a készítmények antimikotikus hatását.

Zsíros korpa: Ennél a korpásodási típusnál a vendég, zsírosodó hajról, viszketésről, köröm alatti ragacsos darabkákról számolhat be. Súlyosabb esetben már hajhullást is tapasztalhat.

A zsíros korpa alapvetően szabad szemmel nem látható, (a vendég nem panaszkodhat korpásodásra) bakteriális fertőzés okozza, amely könnyen átvihető pl. a fertőzöttel közös fésű használatával, vagy ha a fodrász nem fertőtleníti eszközeit. Nagyon agresszív bakteriális fertőzés, kezelése rövidebb a száraz korpáétól (3 hónap), de intenzívebb.

Megjelenését a coryne bakterium akne okozza, nagyon ellenálló, erős sejtfallal rendelkező baktérium. A lipáz nevezetű enzim bontja a faggyút, a szabad zsírsavak arányát 35-40 %-kal megnöveli.

Kamerával sárgásfehér zsírgömböket láthatunk, melyek a hajtüszőn ülnek. A hajhagymákon egyértelműen látható, hogy a baktérium „megette”.

Kezelése a sötétkék színkódú termékekkel történik. Ebben az esetben is hangsúlyos az izlandi zuzmó szerepe, amely természetes antibiotikum.

Fejbőrhámlás:

A fejbőrhámlás esetében a vendég ugyanolyan panaszokkal jelentkezik, mint a szárazkorpa esetében. Viszont előbbi sokkal gyakoribb. Szabad szemmel is jól látható, fehér bőrdarabkák peregnek.

Kamerával jól megkülönböztethető a szárazkorpától, a fejbőr felszínéről leváló nagyobb darabokat láthatunk. A fejbőr gyulladt állapotban van, még ha ezt nem is látjuk a bőrdaraboktól, ezért ampulla használata az alkoholtartalom miatt nem javasolt.

A fejbőr felgyorsult elszarusodási folyamatáról van szó.

Tünetmentesítése lehetséges. Kezelése a világoskék színkódú termékekkel történik.

Okai:

• napégés
• kémiai behatások (erős hidrogénezés)
• vegyhatás (dauer)
• száraz fejbőr
• C-vitamin hiány (időseknél)
• Nyomelemek hiánya
• Hajlam, stressz (menedzserbetegség, diákoknál vizsgaidőszakban jelentkezhet)

Hormonrendszer

A belső elválasztású mirigyek és az anyagcserét szabályozó rendszer anatómiája és élettana
A belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezető csővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati szempontból két nagy csoportra oszthatjuk őket. Az első csoport az idegrendszer szabályozása alatt áll (neuroendocrin rendszer). Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékvesekéreg, nemi mirigyek. A másik csoport működése független az idegrendszer szabályozása alól. Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékpajzsmirigy, mellékvesevelő, hasnyálmirigy.

Az idegrendszeri szabályozás alatt álló mirigyek fő szabályozója az agyalapi mirigy (hypothalamus) és az agyfüggelékmirigy (hypophysis).

Az agyalapi mirigy főbb feladatai a belső elválasztású mirigyek szabályozása mellett az anyagcsere (vércukorszint szabályozás), a táplálékfelvétel és a hőháztartás szabályozása.

Az agyfüggelékmirigy az ékcsont török nyereg (sella turcica) nevű részében foglal helyet. Elülső, középső és hátsó lebenyét különböztetjük meg. Elülső lebenyében termelődnek az ún. ható vagy szabályzó hormonok (trop hormonok): a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon), a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon), a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon, LH: Luteinizáló Hormon), a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) és a növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon). Hátsó lebenyében az agyalapi mirigy által termelt kétféle hormon raktározódik. Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon (ADH: AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin). A középső lebenynek emberben jelentősebb élettani hatása nincs. Az agyalapi mirigy, agyfüggelék mirigy és az ún. célmirigy (amelyre az agyfüggelékmirigy által termelt hormon hat) közötti szabályozást negatív visszacsatolásnak (negatív feed-back) hívjuk, melynek lényege, hogy az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon fokozza a mirigy hormontermelését, amely a vér útján visszahat az agyalapi-, vagy az agyfüggelékmirigyre, és csökkenti a hormontermelésüket, így áll be a kívánt hormonális egyensúly.

A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a gége és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő mirigy, mely két lebenyből, illetve a kettőt összekötő vékonyabb részből áll. Tömött tapintatú, erős kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti egysége a pajzsmirigytüsző (folliculus), mely a pajzsmirigyhormonok (trijodtironin és tiroxion) felépítéséhez szükséges jódot kötő fehérjét tartalmaz. A pajzsmirigyhormonok képződéséhez jód szükséges, elválasztásukat az agyfüggelékmirigy által termelt pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon) szabályozza. A pajzsmirigyhormonok fő feladata méhen belül, illetve gyermekkorban a genetikailag kódolt programok végrehajtása (növekedés, szellemi fejlődés), gyermek- és felnőttkorban az anyagcsere szabályozása. A pajzsmirigyben termelődik egy másik hormon is, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független: ez a kálciumszintet szabályozó hormon (calcitonin), mely a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) négy darab kb. borsónyi nagyságú szervek, melyek a pajzsmirigy felső és alsó pólusaihoz közel helyezkednek el. Működésük az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, az általuk termelt kálciumszintet szabályozó hormon (PTH: ParaT Hormon) a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékvese (glandula suprarenalis) páros, tömött tapintatú szerv, mely a vese zsíros tokjában, a vese felső pólusához illeszkedve helyezkedik el. Állományában megkülönböztetjük a külső kéregállományt (cortex) és a belső velőállományt (medulla). A kéregállományban termelődő hormonokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport a vízháztartást szabályozó hormon (aldoszteron), melynek elválasztását a vese által termelt hormon (renin) szabályozza, és a vesében a víz- és nátrium visszaszívását fokozza. A második csoport az anyagcserét és az immunrendszer működését szabályozó hormon (kortizol), melynek elválasztását az agyfüggelékmirigy által termelt mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon) szabályozza. A harmadik csoport a nemi hormonok (szexuál szteroidok), melyek megegyeznek a nemi mirigyek által termelt hormonokkal. Fontos, hogy mindkét nemben termelnek nagyon kis mennyiségben a másik nemre jellemző hormonokat is, melyeknek élettani jelentősége csekély. A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez, ezért lényegében a mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer részének is tekinthető.

A tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) nőkben a szülés után az emlőmirigy állományában megindítja, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki.

A növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon) a szövetekre hatva fokozza a sejtek osztódását, növekedését, újszövet képződését a növekedés befejeződéséig.

A petefészekben (ovarium) található petefészektüszők (folliculus) az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon) hatására a női nemi hormont (ösztrogén) termelik, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős. A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására (LH: Luteinizáló Hormon) következik be, a megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek (corpus luteum) hívunk, hormonja a sárgatest hormon (progeszteron). Ezen hormon feladata a megtermékenyített petesejt védelme, növekedésének segítése.

A here (testis) a férfi nemi hormont (tesztoszteron) termeli, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzését (spermiogenesis) serkenti. Termelését az agyfüggelékmirigy által termelt nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon és LH: Luteinizáló Hormon) szabályozzák.

A hasnyálmirigy (pancreas) elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Az inzulin nevű hormonja csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormonja emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

Psoriasis/pikkelysömör

Nem fertőző fejbőrbetegség. Minden esetben gyulladt a fejbőr, még ha ez nem is látható. Súlyosságától függően a vendég panaszkodhat fájdalmas, gyulladt duzzanatokra, potyogó fejbőrdarabokra (valószínűleg korpásodást említ). Társulhat hozzá hajhullás, hegesedő alopéciát okozhat, ami azt jelenti, hogy a heg területén nem nő ki a haj.

Mikro kamerán a fejbőr jellemzően szürke, szürkésfehér, szabálytalan alakú megvastagodást, pontszerű bevérzéseket láthatunk. Kitüntetett helyeken (fültő, tarkó, homlok) és az egész fejbőrre kiterjedően is megjelenhet. Gyakori hogy egyéb testrészeken, főként fizikai hatásnak kitett részeken fordul elő (könyök, térdhajlat, kar).

Legtöbb esetben a vendég tud a betegségéről.

A hajlam általában öröklődik, stressz hatására erősödhetnek a panaszok. A fejbőrhámláshoz hasonlóan egyetemisták, főiskolások vizsgaidőszakban gyakori problémája.

Hosszú távú kezelést igényel, kizárólag tünetmenetesíteni lehet, és bármikor visszatérhet.

Világos és sötétkék színkódú terápiás készítményekkel kezeljük, ampulla használatát mellőzve, az alkoholtartalom miatt. Ha már a hajhullás is megjelenik, használjunk caduta (hajhullás) és forfora grassa (gyulladáscsökkentés) pakolást.

Tapasztalati tény, hogy a proriasis kezelésének első heteiben a vendég a kontrollvizsgálat során eddig nem jelentkező „korpásodásról” számol be. Ez természetesen nem az állapota romlását jelenti (felkészülhetünk arra, hogy ő ezt rosszabbodásként éli meg). Tulajdonképpen az történik, hogy a kezelés hatására a fejbőr fellazul, a plakkok felválnak és kipotyognak a hajból. Ebben az esetben nyugtassuk meg a vendéget, hogy ez átmeneti állapot, és a kezelés előrehaladtával ez mérséklődik. Tartsuk viszont szem előtt, hogy ez nem minden esetben fordul elő, de ha bekövetkezik, ne érje váratlanul.

Fontos megemlíteni, hogy psoriasisnál a vizsgálat során nem vizsgáljuk a hajhagymát, mert nagy valószínűséggel a betegség miatt sorvadtak, nutríció és vízhiányosak, ezért állapotuk nem mérvadó.

 

Keratin lerakódás

A keratin lerakódás a fejbőr természetes védekező reakciója a levegő-környezet káros hatásai ellen. A szennyeződések belevágódnak a fejbőrbe, amit a keratin körülvesz. Önmagában nem kóros jelenség, viszont ha valamilyen fejbőr betegség társul hozzá, akkor a tüneteket felerősítheti, és negatívan befolyásolja a kezelés hatékonyságát.

Mikro kamerás vizsgálatnál apró, pontszerűen csillogó megvastagodás látható, a fejbőr egyenetlen. Gyakran látható olyan vendég fejbőrén, aki elektromágneses környezetben dolgozik, sok időt tölt számítógép előtt, naponta hosszabb időt utazik trolin, vagy magasfeszültség közelében lakik, dolgozik.
Hatékonyan leoldható az előkezelő anyagokkal.(megközelítése a tapasztalható panaszok alapján)

A hajbeületési kezelés ideje a betegség típusától függ.